Rólam

Ki vagyok én?

Gyerekkorom óta érzékeny ember voltam. Mindig is mélyen éltem meg a dolgokat.

Később, felnőttként is ezt a mélységet hordozva magamban, csak sokáig nem értettem, hogyan lehet ezzel együtt élni. Hogyan lehet nem elrejteni, nem elnyomni ezt az érzékenységet, hanem úgy élni vele, mint egy ajándékkal, nem mint egy átokkal.

Az életem során volt egy időszak, amely teljesen megváltoztatott. Egy bántalmazó kapcsolatba kerültem, amelyben fokozatosan elveszítettem önmagam.

Sokáig nem beszéltem erről senkinek. De belül egyre nőtt bennem valami: az igény, hogy megértsem, mi történt velem. Hogy ki vagyok én ebben az egész történetben. És hogyan tudnék újra kapcsolódni önmagamhoz.

Ebben a keresésben találtam rá az írásra. Először csak magamnak írtam. Aztán egyre többször éreztem, hogy ezek a szavak nemcsak nekem segítenek, hanem másnak is adhatnak valamit. Egy tükröt. Egy kapaszkodót. Egy együttérzést.

Ez innen indult el az út. Aminek most egy fontos állomása ez a könyv.

Miért írtam meg a könyvet?

Sokat gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán megosztható-e mindaz, amit megéltem. Vajon érdekelhet-e mást? Nem túl sok? Nem túl személyes?

De aztán rájöttem, hogy ennek az  útnak az őszinteség ad értelmet. És ha egyetlen ember, aki olvassa ezt a könyvet, azt érzi utána, hogy "nem vagyok egyedül", akkor már megérte.

Ez a könyv az én belső utam lenyomata. Azoknak írom, akik most még keresik a fényt, vagy már elindultak, de néha megállnak pihenni. Akik elesnek, de újra felállnak. Akik próbálják megérteni magukat, az érzéseiket, az életüket.

Szeretném megosztani mindazt, amit a gyógyulás során tanultam. A határ fontosságát, az önszeretet alapjait, a csend erejét. Hogy nem vagy egyedül. Hogy a legnagyobb törésekből is újjá lehet épülni.

Ha valakinek ez a könyv akár csak egyetlen nehéz pillanatban ad egy kis erőt, egy kis reményt, egy kis fényt, akkor már elérte a célját.

Ezért írok.
Ezért osztom meg.
Ezért vagyok itt.